Lajoskomárom
 

  magyar deutsch
Közadat Localinfo

Rajtad múlik

Közintézmények energetikai korszerűsítése

Akadálymentes verzió
2018. július
H
K
SZ
CS
P
SZ
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31


2018. július 21. szombat,
Dániel napja van



qr-kod

Lajoskomárom hivatalos honlapja

Polgármesteri Hivatal: 8136 Lajoskomárom, Komáromi u.4.
Tel: (25)240-375 Fax: (25)240-376
E-mail: lajoskom@lkomnet.hu



Lajoskomárom zsebkalauz


Lajoskomárom 2400 lelkes, jó gazda-hagyományaira és hírére büszke település Fejér megye délnyugati részén. A kiterjedt nagyközség részét képezi Középbogárd és Külsősáripuszta is. A település széles utcáival, ápolt parkjaival rendkívül kellemes benyomást kelt. A település jövedelemtermelését ma is a mezőgazdaság határozza meg. A jó minőségű, 7567Ha kiterjedésű területen 11 mezőgazdasági üzem, kb. 52 családi gazdaság és 186 őstermelő foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel.H – betű a falu alapítójára herceg Batthyány Lajosra, illetve a H betűformában, mérnöki tervek alapján elkezdődő faluépítésre utal. A címeren megjelenik a három stilizált templomtorony, az alapító, illetve ma is meghatározó evangélikus, katolikus és református vallási felekezet jelképei. Láthatjuk a búzakalászt, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét. A pajzs alsó részét a magyar nemzet színei zárják. A kék és sárga színek a helyi focicsapat színei. A pajzsot körülöleli a Batthyány család címeréből átvett ciráda és korona. Lajoskomárom nagyközség hazánk egyik legfiatalabb községe. A 18. század végén még egy hatalmas, sűrűn benőtt erdő terült el a mai Lajoskomárom helyén. 1802-ben alapította az enyingi Batthyány család, azzal a szándékkal, hogy viszonylag hatalmas birtokait gazdaságosabban meg tudja műveltetni jobbágyaival. A betelepülők 1802-ben kezdték benépesíteni a kijelölt területeket. A telepített község a Lajoskomárom nevet kapta, mely alapítója herceg Batthyány Lajos keresztnevének, és a „szúnyogos” jelentésű, szláv eredetű Komárom szó összetételéből keletkezett. Az ozorai úttól nyugatra elterülő földterület már nem Lajos hűbérúré, hanem öccséé, Fülöpé volt. Ezért ez a terület a Fülöp-hegy nevet kapta. Ide szõlõt telepítettek, amely a mai napig művelés alatt áll. 1891-ben a selyemtenyésztés felkarolására a Fülöp-hegyi szőlők nyugati oldalán vezető csapást szederfákkal telepítették be. Lajoskomárom házhelyeit a Batthyány család „H” (herceg) betű alakjában jelölte ki. Itt kaptak földet az ország minden tájáról érkező svábok, tótok és magyarok. Az itt lakók a 19. század elején megalapozták szakmai hírnevüket az állattenyésztés és növénytermesztés területén. Az I. világháború után a lakosság a temető felé vezető út mentén gesztenyefákat telepített, a háborúban elesett lajoskomáromiak emlékére. Minden áldozatnak egy-egy fát ültettek. Ez lett a ma már védett Gesztenyefasor.

 




Copyright © Lajoskomárom.hu 2018 | web: KataPorta.net | KataPorta | KataPorta Linktár