Lajoskomárom
 

  magyar deutsch


Lajoskomárom hivatalos honlapja


Polgrmesteri Hivatal: 8136 Lajoskomrom, Komromi u.4.
Tel: (25)240-375 Fax: (25)240-376
E-mail: lajoskom@lkomnet.hu

Lajoskom��rom zsebkalauz

Lajoskomárom 2400 lelkes, jó gazda-hagyományaira és hírére büszke település Fejér megye délnyugati részén. A kiterjedt nagyközség részét képezi Középbogárd és Külssáripuszta is. A település széles utcáival, ápolt parkjaival rendkívül kellemes benyomást kelt. A település jövedelemtermelését ma is a mezgazdaság határozza meg. A jó minség, 7567Ha kiterjedés területen 11 mezgazdasági üzem, kb. 52 családi gazdaság és 186 stermel foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel.H – bet a falu alapítójára herceg Batthyány Lajosra, illetve a H betformában, mérnöki tervek alapján elkezdd faluépítésre utal. A címeren megjelenik a három stilizált templomtorony, az alapító, illetve ma is meghatározó evangélikus, katolikus és református vallási felekezet jelképei. Láthatjuk a búzakalászt, mely kifejezi a település mezgazdasági jellegét. A pajzs alsó részét a magyar nemzet színei zárják. A kék és sárga színek a helyi focicsapat színei. A pajzsot körülöleli a Batthyány család címerébl átvett ciráda és korona. Lajoskomárom nagyközség hazánk egyik legfiatalabb községe. A 18. század végén még egy hatalmas, srn bentt erd terült el a mai Lajoskomárom helyén. 1802-ben alapította az enyingi Batthyány család, azzal a szándékkal, hogy viszonylag hatalmas birtokait gazdaságosabban meg tudja mveltetni jobbágyaival. A betelepülk 1802-ben kezdték benépesíteni a kijelölt területeket. A telepített község a Lajoskomárom nevet kapta, mely alapítója herceg Batthyány Lajos keresztnevének, és a „szúnyogos” jelentés, szláv eredet Komárom szó összetételébl keletkezett. Az ozorai úttól nyugatra elterül földterület már nem Lajos hbérúré, hanem öccséé, Fülöpé volt. Ezért ez a terület a Fülöp-hegy nevet kapta. Ide szõlõt telepítettek, amely a mai napig mvelés alatt áll. 1891-ben a selyemtenyésztés felkarolására a Fülöp-hegyi szlk nyugati oldalán vezet csapást szederfákkal telepítették be. Lajoskomárom házhelyeit a Batthyány család „H” (herceg) bet alakjában jelölte ki. Itt kaptak földet az ország minden tájáról érkez svábok, tótok és magyarok. Az itt lakók a 19. század elején megalapozták szakmai hírnevüket az állattenyésztés és növénytermesztés területén. Az I. világháború után a lakosság a temet felé vezet út mentén gesztenyefákat telepített, a háborúban elesett lajoskomáromiak emlékére. Minden áldozatnak egy-egy fát ültettek. Ez lett a ma már védett Gesztenyefasor.

 




Copyright © Lajoskomárom.hu 2021 | web: KataPorta.net | KataPorta | KataPorta Linktr